2026. augusztus 28-án nem egyszerűen fátyolfelhők szűrték a napsütést Magyarországon. Több ezer kilométeres utat megtéve szaharai por érkezett fölénk – és amit a szél idáig hozott, annak egy része előbb-utóbb a felszíneken köthet ki. Akár a napelemeken is.
A Szaharából Magyarországig
A HungaroMet előrejelzése egyértelműen fogalmazott: jelentős mennyiségű szaharai por érkezett Magyarország fölé, amely már a napsütést is képes volt megszűrni.
De hogyan kerül sivatagi por több ezer kilométerre a Szaharától?
Az Időkép meteorológiai elemzése szerint a Nyugat-Európa felett örvénylő ciklon Afrikáig lenyúló hidegfrontja nagy mennyiségű sivatagi port emelt a magasabb légrétegekbe. A ciklon előoldalán kialakult erős déli áramlás ezt a finom ásványi port a Földközi-tengeren keresztül Közép-Európa, majd Magyarország felé szállította.
A por már augusztus 27-én délutántól egyre nagyobb koncentrációban jelent meg a térség légkörében.
A por fokozatosan beterítette Magyarország légterét
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat előrejelzése szerint a szaharai homokkal dúsított levegő délnyugat felől érkezett, majd fokozatosan beterítette az ország légterét.
Hatása már a levegőminőségi adatokban is megjelenhetett: először elsősorban a délnyugati országrészben, majd estére máshol is megemelkedhetett a PM10-részecskék (a levegőben lebegő finom porrészecskék) koncentrációja. A Copernicus Sentinel–3 műholdja augusztus 27-én a mediterrán térségben is megfigyelte a szaharai por jelenlétét.
De mennyi por érkezett?
Erre jelenleg nem lehet hitelesen egyetlen tonnában vagy kilogrammban megadott országos számmal válaszolni. A híradás „jelentős mennyiségű szaharai porról” számolt be, de nem közölt Magyarország egészére vonatkozó összesített lerakódási tömeget.
Ami a levegőben van, az nem feltétlenül marad ott
A szaharai por rendkívül finom ásványi részecskékből áll. Ezek egy része száraz ülepedéssel kerülhet a talajra és különböző felületekre, csapadék esetén pedig az eső is kimoshatja őket a légkörből. Ezért találkozhatunk szaharai poreseményeket követően poros autókkal, ablakokkal – és természetesen napelemfelületekkel is. A napelemek esetében ez azért érdekes, mert a modul működésének egyik alapfeltétele, hogy a napsugárzás minél kisebb veszteséggel jusson el a cellákig.
Minden olyan szennyeződés, amely a fény útjába kerül, potenciális veszteségforrás.
És majd lemossa az eső?
Ez az egyik leggyakoribb kérdés. Az eső valóban képes eltávolítani a légkörben lévő por jelentős részét. Varga György, a HUN-REN kutatója szerint a szaharai por körülbelül 90 százalékát az eső mossa ki a légkörből. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a napelem felülete tökéletesen tiszta lesz.
A légkörből kimosott ásványi részecskék ugyanis az esővízzel együtt éppen a különböző felszínekre kerülnek. Száradás után ezek egy része foltot, finom porréteget vagy más szennyeződésekkel együtt összetettebb lerakódást hagyhat maga után.
Az eső tehát nem minden esetben a napelem „ingyenes mosóberendezése”.
Egyre kevésbé különleges jelenség?
A kutató szerint az 1980-as és 1990-es években Magyarországon évente jellemzően 2–3 jelentősebb szaharai poreseményt észleltek. Az elmúlt években viszont akár 12–15 alkalommal is elérhette hazánkat afrikai eredetű por. Vagyis amit korábban különleges meteorológiai eseménynek tekinthettünk, ma már egyre kevésbé számít ritkaságnak.
A napelem dolgozik. De milyen felület alatt?
Egy napelemes rendszer évtizedeken keresztül termel energiát. Ez idő alatt nemcsak szaharai por kerülhet rá. Mezőgazdasági por, pollen, korom, madárürülék, ipari szennyeződés és más légköri részecskék is fokozatosan megjelenhetnek a modulokon.
A 2026. augusztus 28-i szaharai poresemény ezért egy jó emlékeztető: nem minden szennyeződés látványos – és nem minden szennyeződést mos le az eső.
Ha legközelebb ránézünk egy napelemparkra, érdemes nemcsak azt megkérdezni: „Működik?”
Hanem azt is: „Tiszta felületen dolgozik?”
Mert a napsütést nem tudjuk szabályozni.
De azt igen, hogy mi áll a napsugárzás és a napelem közé.
Különösen akkor érdemes erre figyelni, ha hónapok óta nem esett számottevő eső – és azt sem tudhatjuk, mikor érkezik legközelebb olyan csapadék, amely egyáltalán segíthet a felületek természetes tisztulásában.
Érdekesség:
Tenerifére is rendszeresen érkezik szaharai por, ezt a jelenséget calimának nevezik. A Kanári-szigetek közelsége miatt a pornak csak néhány száz kilométert kell megtennie Afrika partjaitól. Ilyenkor a levegő fátyolossá válik, a Nap elhomályosultnak tűnik, a finom sivatagi por pedig nemcsak a tájat borítja be, hanem a napelemek felületén is lerakódik.
Saját kép Tenerife 2023. október 20.
Felhasznált források
1. HungaroMet – Országos időjárás-előrejelzés, 2026. augusztus 28.
A 2026. augusztus 28-i magyarországi időjárási helyzet és a jelentős mennyiségű szaharai por érkezésének előrejelzése.
2. HungaroMet – Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, 2026. augusztus 28.
A szaharai porral dúsított légtömeg Magyarország fölé érkezése és a PM10-koncentráció várható emelkedése.
3. Időkép – Szaharai porban gazdag légtömeg érkezik fölénk, 2026. augusztus 27.
A szaharai por érkezésének meteorológiai háttere és a por Magyarország felé történő szállítása.
Időkép – Szaharai porban gazdag légtömeg érkezik fölénk
https://www.idokep.hu/hirek/szaharai-porban-gazdag-legtomeg-erkezik-folenk
4. Copernicus – Sentinel–3 műholdas adatok
A szaharai por mediterrán térségben történő megfigyeléséhez felhasznált műholdas adatok.
5. Dr. Varga György – A szaharai poresemények magyarországi gyakorisága
A magyarországi szaharai poresemények gyakoriságának változásával kapcsolatos szakértői információk.
Nők Lapja – Szaharai por Magyarország felett https://www.noklapja.hu/egeszseg/2026/08/28/szaharai-homok-belegzes-veszely
6. HUN-REN – A szaharai porviharokkal is számolni kell a magyar napelemes energiatermelésben
A szaharai porviharok és a magyarországi napelemes energiatermelés kapcsolatával foglalkozó kutatás.
HUN-REN – Szaharai porviharok és a magyar napelemes energiatermelés
https://hun-ren.hu/tudomanyos_hirek/szaharai-porvihar-napelemek-energia-hun-ren-kutatas-108168
